A Fehérvárra vezető hadiút a Pilisbe vezet

A Tihanyi Alapítólevél "Fehérvárra vezető hadiútja" nem Székesfehérvárra vezetett, hanem a pilisi Fehérvárba, ahogy ennek a honlapnak Tanulmány című rovatában olvasni lehet.

 

ALAPKÉRDÉS: Miért is hagyta volna el István a biztosan kiépített (folyó - utak - védhető magaslat) Esztergomot egy úttalan mocsaras helyért?

 

Mit tudunk székesfehérvári Romkertben

a római kori - kora-középkori épületkomplexumról?

Sajnos túl keveset.

Nincs feltárva az altemplom, vagy egyáltalán nincs is. Pedig a koronázási ordóban szó van róla.

Nincs meghatározva a megtalált csontok kora.

Nincs nyoma a 14 király és a 9 királyné szarkofágjának.

Nincs értelmezve a kerengő alatti kicsi, de sűrű oszlopsor. 

Nincs megadva, hogy milyen felhasználású volt a római épületegyüttes.

Nincs nyoma az ólommal és arannyal fedett templom leégésének. Nagy mennyiségű ólom és aranycseppeknek kellene lennie a helyszínen, de nincsenek.

Az épületmaradványok római fürdőre utalnak. Hypocaustum, épületszerkezet hasonlóság Aquincummal, Gorsiummal, és Carnuntuummal.

Nem vezet római út Székesfehérvárra. Gorsiumon keresztül vezet római út, de az innen 12 kilométerrel délre van. (Közben van: Fövenypuszta, Szabadbattyán, Sóstó, Őrhalom.) Útvonala: Balatonalmádi - Lepsény - Tác-Gorsium - Tác-Gorsium keleti kijárat (Östliches Tor , Bödőcs, 2016, 141. p. Bodocs-Tac terkep.jpg) - Aquincum

 

Vajon hogy ment koronázni az esztergomi püspök (és díszes kísérete) és az esztergomi király (pl. Szent István és díszes kísérete) a mai Székesfehérvárra (amely akkor Alba civitas - Fehér város volt, de nem Alba Regale - Királyi Fehér) a mocsarak mélyére rendes út hiányában? Lásd a mellékelt térképet.

Vajon hogy mentek Székesfehérvárra, hiszen nem vezetett római út oda? Viszont Esztegomból 7 folyóvizen és dombokon kellett volna átmenni. Aki tudja, mondja meg milyen útvonalon közlekedtek!

 

Székesfehérvárt környező utak dél és nyugat felé bizonytalanok voltak még a XVI-XV. században is. Erről árulkodik Frisnyák Sándor úthálózati térképe is amit a Magyarország történeti földrajza (Budapest, Tankönyvkiadó, 213 p.) című könyvéből emeltem ki. Létezhet. hogy a királyi központ csak időszakos érhető el? 

 

 

A koronázást télre szokták gondolni, viszont akkor járhatalan a táj. Az eddigi vélemények nem valósak, hanem  igazi konteók.

 

Az is hamis, hogy a Jeruzsálembe tartó zarándokút erre ment volna, hiszen rendes út sem volt. A hiteles zarándokút leírásban a Duna melletti települések szerepelnek! A Zámolyi-medencében és a Sárréten sem volt róma út! Forrás: Bödőcs: Denkmäler der römischen Straßen in Ungarn. 2016.

 

A legújabb esztergomi kutatás szerint a Temesvári Pelbárt ferences gimnázium udvarán van a korabeli zarádokszállás és az Óbudáról Esztegomba vezető nagyút - via magna strigoniensis, a "Fehérvárra vezető nagyút" - másik vége. Tehát a zárndokok és a Jeruzsálembe menő hadak is a Duna partján vonultak, hiszen a Zámolyi-medencében és a Sárréten sem volt nagyút! Lásd a katonai felmérések térképeit.

 

A Székesfehérvár közelében nincsenek az Alapítólevélben leírt helységek. A Sárfő, mint forrás sincs a patakokkal szabdalt mocsári környezetben. Ne feldjük a folyamszabályozás előtt sokkal magasabb volt a vízállás!

 

Géza és I. István királyi városa Esztergom. Vajon miért lenne a koronázóváros a mai Székesfehérvár? Mik lennének a telepítő tényezők? Eddig csak gátló tényezőket ismertünk meg...

Mikor költözött át a királyi udvar oda?

 

Attila városának Esztergomot (Gran) adja meg a Nibelung ének (Nibelungenlied) is. 

 

Siklósi Gyula székesfehérvári régész állítja:

1. A Hadiút Székesfehérvától megy Balatonalmádin át Aszófőre, ahol csatlakozik rá az út Tihanyból. 

Az állítás HAMIS, mert

1/1. Székesfehérvárra nem ment római út. Csak Gorsiumba (12 km Székesfehérvártól) kelet nyugati irányban

1/2. A Hadiút nincs kapcsolatban Aszófővel az Alapítólevél szerint

1/3. Halmodi/Almádi sincs a Hadiúton.

1/4. Székesfehérvártól délre és nyugatra ideiglenes utak vittek, mert mocsár volt.

1.5. A hiányzó települések: Maros, Szentpéter és reá menő út, Kesztölc és Fehérvárra menő hadiút

2. A mai Székesfehérvár a fő sóelosztó hely lett volna. Ez kétséges, mert az utak a 14. században is bizonytalanok voltak. Lásd: Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. 1999.

3. A johanniták ispotálya a zarándokút mellett volt, tehát a Duna mellett, ahogy korábban megismertük a keresztes hadjáratokkal és a jeruzsálemi zarándokokkal kapcsolatban.

 

KINEK VAN EZZEL ELLENKEZŐ RÉGÉSZETI ADATA? Eddig senki sem áll elő ilyennel.

 

Amit tudhatunk róla:

A "Szent István szarkofág" Óbudáról került a Magyar Nemzeti Múzeumba, és csak onnan Székesfehérvárra. Forrás: Varjú Elemér: Szent István koporsója In: Magyar Művészet 1930 év 7. szám.

A szarkofág anyaga édesvizi fehér mészkő, ami nem található a környéken. Valószínüleg a Budakalász melletti kőbányából származik és a korábbi Budáról (Alt-Ofen) került a múzeumba.

A romkert épületegyüttese a templomoknál 7 méterrel mélyebben fekszik és kb. 500 méterrel távolabb van tőlük. A templomok egy helyen vannak a dombtetőn Gáza fejedelem idejétől kezdve mindmáig a tengerszint feletti 116 méter magassági szinten. A barokk templomot mindenki ismeri, de a sekrestye alatti két korábbit nem. Ezek a nagy fekete vasajtó mögött vannak, a világháborús szobor mögött. A helyszínen 13-14. századinak mondták, de írást nem adtak róla! Az interneten NEM írnak róla keletkezési időpontot és mindenütt a szabványszöveg olvasható. Képet is nehezen talátam róla, de pár mégis akadt korábban, de már megszűnt: 
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,435,0,0,1,0.
Sajnos már nem él a link! Helyette ajánlom a templom történetét, amíg itt elérhető: 
                https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Istv%C3%A1n-sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z_(Sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1r)

 

Ki járt már benne?

A romkert épületegyüttese a telepítési tényezőket figyelembe véve, rendkívül rossz helyen, egy mélyedésben van a tengerszint feletti 109 méter magassági szinten.

A terület nem szerepel semelyik római térképen csak Gorsium, amely 12 km-rel délebbre van.

Gorsiumból Székesfehérvár felé és dél felé sem vezet római út. Forrás: Bödőcs: Denkmäler... ELTE, 2016.

Ez valahol a vízszint körül lehetett, ahogy a korabeli állapotot ábrázoló térkép is mutatja, mert a folyamszabályozások előtti időről van szó.

A romkerti római kori épületmaradvány aljában alacsony tégla és diorit oszlopok vannak. Készítésének céljáról és használatáról még nem találtam adatokat, forrásokat. Azonban tudjuk, hogy a hőálló diorit oszlopokat használták az égéstérben. A kevésbé hőálló tégla oszlopokat távolabb, ahol nem volt akkora a forróság.

 

Ezeket figyelembe véve a fenti adatokból következhet:

A csontoknak nincs kormeghatározása az Éry Kinga: A székesfehérvári bazilika embertani leletei (Balassi Kiadó, 2008.) című könyvében. Akár török koriak is lehetnek...

A kerengő alatti (kb. 40 cm magas) oszlopsor padlófűtésre (hypocaustum) utal, amit a rómaiak a fürdőknél szoktak használni. Forrás: Aquincum : Ókori táj - ókori város. szerk. Kérdő - Schweitzer. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010.

 

Tippeket, válaszokat várom az aritsmik@hotmail.com címemre!

 

A témához érdemes megnézni Pap Gábor videóját a feltárásról:

 Pap Gábor: Fehérvár fehér folt video   

https://www.youtube.com/watch?v=vifCgXAZPhw