A Fehérvárra vezető hadiút a Pilisbe vezet

Golarits Miklós

 

A Tihanyi Alapítólevél ekli birtokának kutatási eredményei

2021. 10. 22.

 

A 14. birtok latin nyelvű leírása, ahogy Szentgyörgyi Rudolf betűhív átiratában szerepel:

Infra (35)terminos huius ruris silua est quę hab& ini(ci)um ad portum ecli usque ad fidemsi • exindead magnam uiam (q)uę ducit ad aruk tue • hinc uero ad caput (36) p&re post hęc ad bagatmezee • & exinde [ad] asauuagi • Contin& hęc silua quamplures paruulas piscinas (q)uę omnes sunt prescripte ęclesię preter tres • (37) quarum duę sunt regis • tercia namque sanctimich(a)elis • Opoudi • & lopdi • regis sunt.

 

Ugyanaz a szöveg Holub József és Érszegi Géza fordításában:

Ennek a birtoknak a határában van egy erdő, amelynek határa az Ecli révnél kezdődik és Fidemsiig megy, innen az Aruk tuehez vezető nagy útig, tovább pedig a kőfejig (Petra fejéig), azután Bagat mezeeig vonul, majd innen Asauuagihoz. Ebben az erdőben sok kis halastó van s ezek mind a fentírt egyházéi, három kivételével, amelyek közül kettő a királyé, a harmadik pedig Szent Mihályé, Opoudi és Lopdi a királyéi.

 

A birtoktest helyneveinek áttekintése

Az Ecli rév leginkább a felvidéki Ekel település (Ekel, Ekly, ma Okolicna na Ostrove) melletti holt Dunaágon lehetett, ami Komáromtól nagyjából 12 km-re nyugatra található. Ezt a földrajzi helyzetet írja le Erdélyi [1] és Kovács Éva[2], de nem tudja megnevezni a pontos helyszínt. Ördög[3] ezt a helyet Komárom megyeinek adja meg, és a Györffy-féle térképen is látható ez a település. Más forrásból is merítve hivatkozom, hogy első említését a Váradi Regestrumban 1220-ból veszi Varga Imre[4], továbbiakban leírja, hogy „A Dorottya- és Szántó-érből előkerült hajófenék-maradványok arra utalnak, hogy a középkorban hajózható víz folyt Ekelen, feltehetőleg a medrét sokszor változtató Duna egyik ága.”Emellett Melich is említi 1914-ben[5]. Régen Ekel mellett is folyt a Duna egyik ága", most azonban nem. A környéket sűrűn behálózzák a Duna különböző holtágai. Úgy gondolom, hogy a főág is jelentősen változhatott az idő folyamán. A településen lakó Vass Laura magyar-történelem szakos tanár 2017-ben elmondta nekem a következőket: „Nagyapám szülei 1912-ben építettek új házat egy új telken és ehhez új kutat is ástak. Kútásás közben pedig hajóroncsot találtak, amely kölest szállított. A kiemelt hajóroncs darabból pedig keresztet készítettek.” 

Ami az Alapítólevélben így áll: ebben az erdőben sok kis halastó van, azt Györffynél[6] megerősítve látom: „a Vág két partján közel 30 halastó és rét terül el…; Kitűnő halastavak sorakoztak a Nyitra és a Zsitva között is; ezek a folyók gyakorta változtatták ágyukat és eredményesen halászható holtágakat hagytak hátra”.

 

Tőle nem messze keletre fidemisi azaz Födémes, ahogy a Györffy-féle térkép mutatja.

 

Továbbá itt található a Bagota település, amit „Bagat mezeeig” kifejezés meghatározó neveként tudok értelmezni.

 

 

1. ábra  Térkép Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 3. kötetéből

 

Különös (és számomra biztató), hogy Erdélyi rendkívül röviden foglalkozik ezzel a hellyel, és nem helyezi le sehova. Csak jelzi, hogy a 13. és a 15. birtok leírása között helyezkedik el az Alapítólevélben.

Viszont Györffy részletesen tárgyalja ezt a helyszínt a Komárom megyei fejezet bevezetőjében[7].

 

További összefüggések a Felvidéken, ahol több helyen is bencés birtokok voltak:

1. Galánta a pannonhalmi bencések birtoka[8]
2. Komárom vásárvámját a bakonybéli bencések kapják[9], 10
3. Több helyen a garamszentbenedeki apátság birtokol
4. Ekel, Födémes… a tihanyi bencés barátoké

Így természetesnek tűnik, hogy Ekel szóba jöhet, mint eddig nem talált terület. Az is kiderül, hogy más okleveles hivatkozás csak a XIII. század elejétől van, tehát összeférhetetlenség egyelőre nem látszik.

 

Ehhez képest sokkal nagyobb távolságokról értesít az eddig ismert értelmezés és nem tudja elhelyezni az „ecli révet” és a „bagat mezee”-t.

 

 

2. ábra  Térkép Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 3. kötetéből 396. p.