A Fehérvárra vezető hadiút a Pilisbe vezet
Az Köszöntöm a Tihanyi Alapítólevél (1055)
kutatásával foglalkozó honlapon!
Legújabb előadásom az MTA VEAB- MTA PAB közös rendezvényén volt.
Az előadás videója a youtube csatornámon látható:
https://www.youtube.com/watch?v=tbTFE9lqXVQ
Pozitív változás a Wikipédiában!
Az Alapítólevélról szóló információk után megjelent a tanulmányom is mint történeti földrajzi forrásanyag.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tihanyi_alap%C3%ADt%C3%B3lev%C3%A9l
A tanulmány legutóbb a
Történeti Földrajzi Közlemények
folyóiratban jelent meg.
Olvasható az alábbi linken:
https://www.gistory.hu/docs/tfk/TFK_7_2019_Nr3-4.pdf
Ha esetleg nem nyeri el tetszését a tanulmány, kérem gondoljon arra, amit
Venetiáner Pál mondott el a Nobel-díjak odaítélésének egyes szokásaival kapcsolatban arról, hogy valakik nem kapták meg a díjat, pedig nagy jelentőségű felfedezést tettek:
- „túl korai volt a felfedezés” (Pl. Semmelweis, Schliemann ...)
- „nem érett még meg a tudományos közvélemény arra, hogy azt befogadja.”
Többszáz éve így megy Magyarországon, hogy a regnáló idegen hatalom determinálja a nyelvészetet és a történelmet. Egyelőre a Magyarságkutató Intézet is lemaradásban van.
Elhangzott a Felfedező a tudomány világából. 2021. 10. 14. Kossuth Rádió 14:30
Figyelem!
A weblap szolgáltatójánál történt változások miatt a tartalmak egyelőre egyszerűbb kivitelben jelennek meg és nem frissülnek.
Érdeklődés esetén, kérem írjon nekem az
aritsmik@hotmail.com
címemre.
A nyitóképen látható a Hadiút, ami Kesztölc és Fehérvár (Monalovac domb Budakalász mellett) között húzódhat.
1. Az Alapítólevél 12. birtokának határaként írja le az oklevél a "Fehérvárra vezető hadiút" helyét.
A kutatás a hadiút földrajzi elhelyezkedését igyekszik megtalálni.
A Kesztölc és Fehérvár között lévő hadiútra Pilisszántónál kapcsolódik rá a Szentpéterről (Tahitótfalu) jövő út, ahogy az eredeti szövegben is olvashatjuk: inde ad castelic & feheruuaru rea meneh hodu utu rea post hęc petre zenaia hel rea.
A Tanulmányomban olvashatók a részletek.
2. Az ekli rév az Alapítólevél 14. birtokán lehetett, ami a felvidéki Ekel (ma Okoličná na Ostrove) falunál valószínűsíthető.
…van egy erdő, amelynek határa az Ecli révnél kezdődik és Fidemsiig megy, innen az Aruk tuehez vezető nagy útig, tovább pedig a kőfejig (Petra fejéig), azután Bagat mezeéig vonul…
Lásd: Gondolatok az ekli révről menüpontot
3. Mogyoró és Ölyves, vagy Monor és Üllő van a Gisnev birtokon? Esetleg a 11. birtok átkerül Somogyból Pest mellé? A Munorau kereku és az Uluues nyomába eredtem...
4. Célkeresztben a kangrez út is! Ősi Iván könyvtáros barátunk is ezt kereste Karinthy Ferenc: Kentaur című novellájában...
Jelenleg a következő forrásokkal egészítem ki tanulmányomat:
1. B. Huszár Éva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén. In: Archivum : A Heves Megyei Levéltár Közleményei. 13., Eger, 1994. p. 5-25. REM
2. Antalffy Gyula: Így utaztunk hajdanában. Bp., 1975. REM
3. Csikváry Jákó: A közlekedési eszközök a vasutak, posták, távírdák és a gőzhajózás története
I—II. Bp. 1882. REM
4. Kálmán István: Utak : Heves megye. Miskolc. 1988. 625.7/.8(439.133)(091)
5. Kamony Miklós: A hazai közlekedés múltjából. = A Miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei. 23. Miskolc. 1985. p. 39-42.
6. Budapest : Földtani értékek és az ember. Szerk.: Mindszenty Andrea. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 311 p. (Városgeológiai tanulmányok) ISBN:978-963-284-368-1 Színes fotókkal és ábrákkal illusztrált.
7. Aquincum - Ókori táj - ókori város. Szerk.: H. Kérdő Katalin - Schweitzer Ferenc. - MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Bp., 2010, 174 p.
8. Zsidi Paula: Aquincum polgárvárosa. Enciklopédia, Bp., 2002.
9. Mócsy András–Szilágyi Mária: Úthálózat és közlekedésügy. In: Pannonia régészeti kézikönyve.
Szerk. Mócsy András–Fitz Jenő. Akadémiai, Bp., 1990. p. 115-125.
10. Csikváry Jákó: A közlekedési eszközök a vasutak, posták, távírdák és a gőzhajózás története I—II. Bp. 1882. Az 1882-1883-ban Budapesten, a Franklin-Társulat Könyvnyomdája által kiadott mű reprintje ÁKV, Budapest, 1986. REM
11. Láng Orsolya: Római kori útrészletek az aquincumi polgárváros municipiális territóriumán (az
úgynevezett Testvérhegyi villa környezete). Aquincumi Füzetek 9. (2003)
12. Kristó Gyula: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon.
Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2003.
13. Tóth Endre: Itineraria Pannonica : Római utak a Dunántúlon. Magyar Nemzeti Múzeum, 2006.
14. Tóth Endre: Római utak Pannoniában. Ókor 3. (2004) 1. sz. 47.
15. Tóth Endre: Római utak a Dunántúlon. Műemlékvédelem 49. (2005) 3.
16. Tóth Endre: Római utak a Dunántúlon és a Tabula Peutingeriana. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2008/2. Szombathely, 2008. p. 26-46.
17. Máté Gábor: A helyi úthálózat kutatásának néprajzi és településtörténeti kérdései. Ethnographia 2014. 4. sz.
18. Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó, Gergely Endre, Peragovics Ferenc: Esztergom és környéke a kezdetektől az Ister-Granum Eurorégióig : múltunk határok nélkül. Esztergom, 2011. 432. p. ISBN 978-963-06-7771-4
19. Bödőcs András: Paradigmaváltás a római utak kutatásában? A lelőhely-diagnosztika új lehetőségei az utak kutatásában Pannoniában. In: Magyar Régészet, Online magazin, 2020 ősz. p. 1-12. Forrás: http://real.mtak.hu/116574/1/Bodocs_H20O.pdf
A téma bonyolultsága miatt a következő szakterületek írásai tartozhatnak a kutatási területbe:
1. Bencés rendi történet - Főként a tihanyi apátság története Erdélyi László kutatása nyomán
2. Digitális könyvészet - könyek papíron és újabban digitális formában itthon és a nagyvilágban
3. Diplomatika - oklevelek különböző ügyekben: tihanyi bencés apátság alapítása, Sicambria, Békásmegyer, Árpád sírja
4. Egyháztörténet - Veszprém megye
5. Földrajztudomány - főként a Dunával kapcsolatos történelmi tájak vonzáskörében
6. Gazdaságtörténet - birtok adományok, vásárvámok témában Püspöki Nagy Péter idézésével
7. Hadtudomány - Hadiútépítés Perzsiától a XX. századig
8. Hadtörténet - XI-XIII. század
10. Hidrológia - vizes területek a Dunakanyarban és Székesfehérváron, a Duna medrének kavicságya, mint földrajzi adat
11. Könyvtártudomány - Könyvtári információkeresés elmélete és gyakorlata
12. Történettudomány - XI-XIII. század
13. Nyelvészet - nyelvemlékek leginkább Hoffmann István (DE), Zelliger Erzsébet (ELTE), Szentgyörgyi Rudolf (ELTE) munkái alapján
14. Római utak története - útkutatás Bödőcs András (ELTE) és Gráf András adataival
15. Roncsolásmentes régészet, légi régészet - Szabó Máté (PTE) Ásónyomon blogra támaszkodva
16. Régészeti térinformatika - Bödőcs András (ELTE)
17. Történeti földrajz - leginkább Györffyi György kutatásaira alapozva, de Beluszky Pál, Frisnyák Sándor figyelembe vételével
Golarits Miklós
informatikus-könyvtáros
aritsmik@hotmail.com